Torockó
Egykori bányászváros, a Székelykő (ami 1129 m magas) hármas csúcsa alatt, lakói betelepült székelyek. A település Erdély legnyugatibb székely végvára és talán egyik legszebb faluja. Hétfő reggelibe érkeztünk oda, csendes kis falucska. Leszáltunk a buszról és elmentünk túrázni.
Felmásztunk a Székelykőre. Felfele elég meredek volt de nem volt olyan vészes mivel kőveken, sziklákon másztunk. Volt aki négykézláb mászott ki. De még mindig jobb volt mint lefele. Egy másik útat kerestek a tanárok ahol lemenjünk, ott szokták a tehén csordát is vinni. Azt mondták, hogy ha azon az úton megyünk vissza valaki leesik és valamiét eltöri. Az elött levő nap esett az eső és mi elindultunk lefelé egy erdőn keresztül. Mintha korcsolyapálya lett volna, meredek és tiszta sár volt minden. A fákba, ágakba kapaszkodtunk de mégis volt olyan aki seggel mennt lefelé. Az összes tanár és pár diák jól eléhaladtak de annyira, hogy már csak a szálláson találkoztunk velik. Az se érdekelte őket, hogy eltévedünk e vagy eltörjük e valaminket. Szerencsére nem lett semmi bajunk, tiszta sárosan visszaértünk a szállásra ahol vártak a többiek megebédelve, szép tisztán és mi egy fél órát kaptunk, hogy letusoljunk és együnk.
