Kedd reggel utnak indultunk Budapestre. Először megnéztük a Néprajzi Múzeumot. A Néprajzi Múzeum országos múzeum, amely a Városliget kapujában, a Dózsa György út mentén épült fel a Liget Budapest Projekt keretében, kifejezetten a múzeum számára. A Néprajzi Múzeum új épületének átadására az intézmény alapításának 150. évfordulója évében, 2022-ben került sor.

A múzeum alapításának terve 1872. március 5-ére nyúlik vissza, amikor Xántus Jánost kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum Etnográfiai Osztályának őrévé. (Ennek emlékére március 5-én rendezik meg minden évben a Néprajzi Múzeum napját.) Első kiállítása is Xántus János nevéhez fűződik

Utána megnéztük a Magyar Zeneházát.

Elmenntünk a Hősök terére is. A mai Hősök terén található Millenniumi emlékmű története a 19. század utolsó évtizedeiben kezdődött, abban a korszakban, amelyben egybeesett Budapest nagyvárossá válása és a magyar nemzetépítés folyamata. Az emlékmű egyes szobrai az aktuálpolitikai viszonyokhoz igazodva a század közepéig több alkalommal is kicserélődtek.

Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete.

A Budai Vár a Duna felett mintegy 60 méter magasan fekvő várhegy történelmileg jó stratégiai pozíciónak számított, IV. Béla magyar király építtette meg itt a tatárjárás után erődjét, Hunyadi Mátyás pedig királyságának fővárosát. A város egyik leglátogatottabb területe, ez különösen a jól megőrzött örökségeinek köszönheti. A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú, amelyből a déli folyosószárny hossza mintegy 40 méter, az északié 65 méter, míg a díszes középső mellvédfal 35 méter hosszú. Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják. A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület.